Posted on Hozzászólás most!

Így lettem mosianyu – az én történetem

Ha röviden kellene jellemeznem a mosható pelenkázással kapcsolatom, akkor a folytonos újrakezdő jelzőt aggatnám rá – úgy vagyok vele, mint az angol nyelvvel, az utóbbinak nyelvvizsga, az előbbinek a Zöldpelus lett az eredménye. 😀

A történet négy évvel ezelőtt kezdődött, mikor Anna még a pocakomban volt, és a mai viszonylatokhoz képest még nem kapott ekkora hangsúlyt a mosható pelenkázás. Mint első gyermekes anyuka már igazán izgatottan vártam a pillanatot, amikor végre vásárolhatok a leendő újszülöttemnek. A szájhagyomány útján már eljutott a hír hozzám, hogy a babacuccok igen drágák és nem értettem akkor (valaminél még most se) miért kerül egy-egy dolog ennyibe. Így nekiláttam, hogy miként is lehetne a költségeken faragni – lefutottam a szokásos köröket a használt piacon és egyszer csak szembe jött velem a mosható pelenkázás ötlete. Négy éve még egy átfogó blogot találtam a témával kapcsolatban, ami teljesen kielégítette a kíváncsiságomat, ez volt a Bab és pötty – talán mások is emlékeznek rá, ma mindenki Mosható Pelenkakódexként ismeri, de akkor még blog formájában írta Zsombori-Pálma Nóra, aki ma már az Ökolurkó társtulajdonosa.

Szóóóval faltam a blog oldalait, egyik bejegyzést olvastam a másik után, teljesen meggyőzött és úgy érzékeltem: ez megoldható, nem nehéz. Megosztottam a környezetemmel is az ötletet. Lehet nem fog Titeket sokkolni, de nem arattam osztatlan sikert vele. Mikor elárultam a leendő férjemnek, hogy mennyi eldobhatós pelenkát fogunk egy nap elhasználni (8-10 db) és a mosható pelenkával csak spórolni tudnánk, azt mondta akkor, hogy az kizárt. (Ma már tuti nem ezt mondaná 😀 ) Ment is a huzavona köztünk ezen, de végül konszenzus született – megvettem az első darabokat, sőt babaváró buli alkalmával 20 darab tetrapelenkát is kaptam. Úgy éreztem, hogy az első próbálkozásokhoz jól felkészültem – khm, elméletben 😀

Anna születése után rá kellett döbbennünk, hogy a napi 8-10 pelenka még kevés is – volt mikor 14+ pelenka ment el, mert a lányom majd minden étkezés után kakilt. Megismerkedtünk a nyakig kakis a baba jelenségével is – egy ilyen alkalommal hangzott el az a felejthetetlen mondat a páromtól, mikor próbáltam a bodyt tisztára mosni: „Ennyi erővel a pelenkát is moshatnád.” – Jééé és tényleg!

Itt döntöttem el és a rengeteg szeméthalmot látva, hogy elég volt, jöjjön most már a mosi. Az első szárnycsapások nem végződtek túl jól – áztam, leüvöltötte magáról Anna a pelenkát, nem állítottam be jól, nem tetszett a típus szóval mindent összehoztam, amitől egy kezdő mosisnak el tud menni a kedve. Én sem repestem, de nem akartam elhinni, hogy nincs megoldás. A facebookot hívva segítségül beléptem Mosható pelenka piac és csevegő csoportba és kerestem a bejegyzések között, hogy merre is induljak tovább. Újabb fajtákkal és betétekkel lettem gazdagabb a kutakodásom után és ezzel már sikerre tudtam vinni a próbálkozásaimat, annyira, hogy nappalra teljesen mosisok lettünk. Az éjszakába akkor még nem mertem belevágni.

Dani születésénél már több tapasztalattal mentebb bele a dologba. Igaz itt is az első próbálkozások igazán mellécsúsztak, de itt sem adtam fel. Daninál már az éjszakai mosizás rejtelmeibe is belevetettem magam sőt odáig is eljutottam, hogy a nyaralások alatt is mosható pelenkát használtunk. (Ez utóbbira igazán büszke voltam.)

Boginál már igazán felvértezve indultam neki, nála már teljesen működik a ’mosis rendszerem’. Viszonylag nagyobb készlet áll rendelkezésre (erős csúsztatás, hogy függő vagyok) és könnyedén variálom a pelusokat a naphoz és kedvemhez igazítva. (Kevés idő, akkor tuti AIO pelusokat használok, ha több idő és türelmem van, akkor a külső-betéteket kombinálok vagy kreálok valami újat, csak hogy ne essek ki a kísérletezésből 😀 )

Mosianyu létem tele volt/van kísérletezéssel – de szerintem abszolút megérte. A mosható pelenkázás elindított egy olyan úton, amellyel zöldebbé tudom varázsolni a környezetet és ezzel együtt a Földet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük